Úgy gondolod, hogy neked csak az jár amid vagy amennyid jelenleg van?!
Igen....sokan áltatják és nyugtatják magukat ezzel !
Nekem ez jár, én ezt érdemlem.....
És ahogy ezt kimondják vagy gondolják ez igazzá is válik.
Hogy miért ?
Mert annyi jár és annyid lehet amennyit el tudsz hinni, hogy neked az és annyi jár. Saját magad gondolataival korlátozod be magad, semmi mással. Megengeded, hogy elhitessék veled Te nem vagy többre képes és nem érdemelsz többet annál amid van.
Ez nem igaz. Csak akkor ha elhiszed.
Hidd el, hogy bármennyit megérdemelsz és bármire képes vagy amit csak eltudsz képzelni és általa elhinni!
A hit csodákra képes. De elég ha az eddigi életedben vissza tekintesz és meglátod, hogy azokból a dolgokból mennyi mindent értél el amikben valóban hittél... Biztos vagyok benne, hogy van ilyen. És rájössz ez nem csoda, ez a valóság. Mert amiben hiszel eléred vagy így vagy úgy, de az élet felkínálja neked a lehetőségeket hozzá, hogy megvalósítsd őket.

Te döntesz és mindig Te döntöttél....

Vannak emberek akik nem maguknak, hanem mindenki másnak akarnak megfelelni. Ez az ő döntésük.

Vannak azok, akik meg saját maguknak és nem érdekli őket, hogy mit mond más azért mert úgy öltözködnek ahogy, olyan a frizurájuk amilyen vagy épp olyan zenét hallgatnak amilyet.
Ez is az ő döntésük.

A Kvantumfizika is bizonyítja(Kvantumfizikusok,felnőtt diplomás,ledoktorált emberek) ,hogy a tudatosság igen is hatással van arra amit tapasztalsz az életedben..... Nem új keletű dolog ez se,nem spiritualitás vagy vallás kérdése vagy nevezze mindenki aminek akarja ,hisz ezek a szavak,megnevezések mind mind ezt takarják .... A lényege mindnek ugyan az,hozzá teszem a vallások szigorú követői egy előre megírt utat és hitrendszert követnek.... Szerintem meg ha megengeditek a saját véleményem az, hogy mindenki kövesse a sajátját.Saját utat azt amin menni akar. Legyen az aki lenni akar,ott ahol lenni akar.
(Voltak akik azt mondták,hú te nagyon spirituális vagy mi vagy.... Úgy mondd ezzel " bélyegeztek " meg és közben nem is biztos,hogy tudták mit is takar vagy jelent ez a szó vagy amit számomra jelent.....

Megjegyzem, mindannyian azok vagyunk.Jót mosolyogtam.Igen betekintést nyertem abba a filozófiába is,ami sok jót adott és a mai napig magamban hordom.Hogy például miket?Pár egyszerű példa :Fogadd el önmagad,fogadj el másokat olyannak amilyenek,legyél megértő és segítő kész,legyél olyan amilyen lenni szeretnél és ne mások elvárásainak akarj megfelelni,mind ezek mellett a számomra legfontosabb pedig az hogy legyél tudatos.
Szóval én inkább a tudatosságom és a megérzéseim,intuícióim együtteseként élem az életem.Az meg,hogy az ember milyen területekre tér élete során(vallás,spiritualitás,bármilyen más mindennapi élethelyzet stb) ezek mind mind apró építő kockái az ember igazi személyiségének a kialakulásához,ahhoz a belső birodalomhoz,értékrendszerhez amit te magadban is épp most képviselsz.

Nagyon sokszor tapasztaltam magamon, hogy nem mertem elfogadni mások önzetlenül felajánlott segítségét a segítség kérésről meg már ne is beszéljünk. Az végképp nem ment. Egyszerűen nem voltam rá képes, mert pont azaz ember voltam aki saját maga old meg mindent. Inkább én akartam segíteni mindenkinek, csak nekem ne segítsen senki, nekem nem kell.

Az évek során rá kellett jönnöm, hogy saját életemet nehezítettem meg azzal, hogy nem mertem elfogadni és kérni sem tudtam adott helyzetekben. Rá kellett jönnöm, hogy túlságosan büszke voltam....
Büszke voltam és egyúttal féltem is. Önértékelési problémáim voltak és ez itt is megmutatkozott. Gondoltam ha kérek valakitől valami segítséget vagy elfogadok, akkor én azzal kevesebb leszek és borzasztóan éreztem magam még a gondolattól is. Így sokáig ez kimaradt az életemből vagy ha el is fogadtam akkor borzalmasan éltem meg.

Ahogy telt az idő folyamatosan rendet tettem magamban és meg kellett értenem , hogy az ég világon semmi rossz nincsen abban, ha elfogadom mások segítségét és abban sem ha épp segítséget kérek. Sokan olyankor úgy érzik hú ő segített nekem akkor tartozom neki és vissza akarja minél előbb adni a segítés nyújtást.
Hidd el, hogy az önzetlen segítséget senki sem azért ajánlja fel, hogy aztán azt lesse mikor adhasd vissza neki.

Mikor az önértékelésem a helyére került és megtanultam elfogadni azt amit az élet kínál, azokat a segítségeket amiket önzetlenül felajánlottak , nagyon kellemes és jó érzéssel töltött el. Hálás voltam a segítségükért az embereknek és arra gondoltam, hogy sosem lehet tudni nekik mikor lesz épp az én segítségemre szükségük. És így is lett. Volt amikor hozzám fordultak és nagyon szívesen segítettem.Nem azért mert korábban segítettek hanem mert jó adni és megtanultam, hogy kapni is épp olyan jó.

Ezért én azt kérem tőled, hogy merj segítséget elfogadni , ha valaki felajánlja vagy ha úgy adódik akkor kérni. Mert az élet a folyamatos adásból és elfogadásból áll. Ez is az élet része, egyfajta körforgás.
És hidd el nekem, semmivel sem leszel kevesebb tőle...Sőt !

A változás Benned van
Írta: Tarlósi Károly

Hatalmas problémák vannak a fejekben. Rengeteg ember él a világon és ha nem is akarunk olyan messzire menni,elég ha a környezetünkben picit szétnézünk.

Vannak olyan emberek akik önbecsapásban élnek. Akik úgy gondolják azzal, hogy hazudnak önmaguknak és vele együtt másoknak is akkor ők egy boldog kiegyensúlyozott életet fognak tudni élni,esetlegesen egy már a számukra is boldogtalan párkapcsolat újra boldog lesz.
Ez sajnos nem így van. Sosem volt így és nem is lesz. Aki nem tudja megmondani a másiknak mit gondol és érez igazán a kapcsolatában vagy éppen nem meri,nehogy megbántsa vele a másikat.... Akkor az szenved tovább? Akkor élete végéig egy olyan kapcsolatban éli az életét amiben már réges régen ki kellett volna mondani érzéseket,sérelmeket,gondolatokat vagy éppen azt, hogy drágám ez így nem megy mert boldogtalan vagyok és legyen vége?!
Ilyen kapcsolatban képesek emberek élni. SAJNOS! Van ahol nincs is gyerek és még házasság sem történt de nem lépik meg. Sokan a közös gyermek miatt nem teszik ezt meg. Én úgy gondolom, hogy egy gyermek nem jogosítja fel a szüleit arra, hogy boldogtalan párkapcsolatban éljék le hátralévő életüket, legyenek 20-30-40 akár 50es éveikben a párok. És mind ezt írom úgy, hogy a szüleim elváltak 24 évvel ezelőtt. Hálás vagyok érte nekik, mert így nem kellett azt végig néznem amit oly sok családban néznek a gyermekek, azt hogy apu vagy anyu folyamatosan csalják egymást, vagy apuka hazajön részegen és elveri a családot, vagy még rosszabb esetben anyuka jön haza részegen és nem tud magáról. Rengeteg ilyen történetet hallani. De nem kell, hogy ennyire drasztikus legyen a helyzet. Bőven elég ha minden nap veszekednek és boldogtalanná teszik ezzel a saját életüket és a gyermek,gyermekek életét is.

Én igen is azt mondom, hogy ha valami nem megy nem kell erőltetni. Merjünk annyira őszinték lenni már magunkkal és a társunkkal, hogy ezt megmondjuk és ennek fényében cselekszünk. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy az első megoldandó közös feladat láttán el kell rohanni és szakítani. Tudjátok jól mire gondolok. Amikor már elmúltak az érzelmek és sokszor már csak tehernek érzed a másikat.
Nem könnyű megtenni ezt a lépést de meg kell tudnod tenni azért, hogy utána újra boldog párkapcsolatban élhess és ha már magadat nem nézed, akkor a másikat nézd legalább, ha már te nem tudod boldoggá tenni akkor engedd el még ha veled is akar maradni, hogy egy olyan párt találjon magának az életben aki valóban boldoggá tudja tenni.

Azért születtünk erre a Földre, hogy boldogok legyünk. Vannak találkozások amik nem örökre szólnak ,csak azt a célt szolgálják, hogy tanítsanak nekünk valamit és utána továbbálljunk ezzel a tanítással a "zsebünkben" . Én is ,ahogyan sokan mások még a világban abban bíznak és tudják magukban mélyen, hogy igenis eljön számukra a megfelelő társ akivel leélhetik az életüket. De ameddig nem tanultunk eleget ahhoz, hogy ez megtörténhessen,addig bizony fejlődnünk kell még.

Csodálatosan szép napot kívánok mindenkinek. Ha tetszett az írásom oszd meg másokkal is.

A változás Benned
Írta:Tarlósi Károly